Egyszer�. Az�rt rontom itt a leveg�t m�r t�bb �ve, mert erre sz�lettem, valami�rt �gy lettem beprogramozva (any�d, mekkora kocka vagyok :O), hogy �gy tudjam kifejezni magam, mert ez jobban megy, mint a t�rsalg�s, fest�s stb. Lehet ezt r�szben �n alak�tottam �gy, de t�ny, hogy m�r eg�sz kicsi koromban is magamnak val� voltam. T�bben nem �rtik mi olyan fontos nekem egy blogban, mi�rt sz�m�tanak n�ha jobban a netes bar�tok, mint azok, akikkel �l�ben is tudn�k tal�lkozni. Nem tudom. Tal�n, mert a vil�gh�l�n sokkal nagyobb a v�laszt�k, s akadnak hozz�m hasonl�k is (f�k�nt itt gp-n). Persze itt mindenki azt �r, amit akar �s k�nny� megj�tszani magad, mert nem l�tnak a monitor el�tt g�rnyedve p�ty�gni. Legf�k�ppen az�rt blogolok m�r t�bb �ve, mert ez nekem kicsit olyan, mint egy napl�, ahov� az olyan dolgokat �rom ki magamb�l, amiket senkivel nem tudn�k megbesz�lni. Aki unalomb�l blogol, nyit oldalt az nem is igaz�n foglalkozik vele. �n a lelkemet beleteszem n�ha, nincs is m�som, nincs is jobb dolgom. N�ha �gy �rzem m�r halott vagyok, csak a tetemem �l eg�sz ny�ron a net el�tt. Persze az �v t�bbi r�sz�ben �lek, mint halacska a v�zben, nemcsak eszek, alszok, szarok, mint sz�netben. Olyankor szeretek is emberek k�z�tt lenni, feldob a h�lyes�g�k, elm�lkedhetek a viselked�s�k�n, beteg terveket sz�hetek mik�nt csin�ljam ki azt, aki �ppen besz�lt, vagy csendesen pityereghetek este, ami�rt cs�nya dolgokat v�gtak a fejemhez. Nem vagyok egy t�rsas�gi ember akkor sem, csak a kis band�val l�gok, ami nekem el�g. Ott m�r elfogadtak, szeretnek ahogy vagyok, nem akarnak megv�ltoztatni, mint egyesek. Sz�val �sszefoglalva az�rt �rok mindig, mert ez teszi ki a mindennapjaimat �gy nyaranta. Ak�r tetszik, ak�r nem, ennyi �s ezen nincs mit t�bbet ragozni.